Weinstock (Nagyváradi) Ernő (1893 - 1985)
Weinstock Ernő 1893-ban született Nagyváradon. Édesapja óra-, ékszer- és fotóüzletében az ő feladata volt az amatőrök filmjeinek előhívása, illetve nagyítása és másolása. Az 1920-as évektől a Weisz Géza tulajdonában levő, Rákóczi út 80. alatti fotóáruház kereskedelmi ügynöke lett, s így az 1920-30-as években beutazta az egész országot.
Az ifjú Weinstock reklámképeket készített azért, hogy partnereinek bizonyítsa: az általa ajánlott anyagok sokkal jobbak a megszokottnál. Ezeknek a képeknek köszönhetően lett később képeslap fényképész. Megrendelés nélkül fotografált azokon a településeken, ahol ügynökként megfordult, majd megrendelte a képek gyártását, és amikor a sokszorosított levelezőlapok elkészültek, megvételre ajánlotta őket a kereskedőknek.
Weinstock Ernő felszerelése legalább nyolc-tíz kilogramm lehetett, és egy-egy útra tizenkét dupla kazettát vitt magával.
amit pénzben nem lehet kifejezni. Magyarország képét a XX. század 20-as éveitől az ötvenes évekig. Azóta sem készült hasonló, átfogó országfotó, pedig a technikai feltételek összehasonlíthatatlanul jobbak lettek.
Annyira szerette hazáját és szülővárosát, hogy 1945 után annak tiszteletére magyarosította a nevét Nagyváradira.
1948-ban önálló képes levelezőlap kiadóvállalatot alapított, de 1952-től a képes levelezőlap gyártása kvázi "állami" monopóliummá vált, a legnagyobb forgalmazó, a PIÉRT csak a központilag meghatározott helyekről rendelt. Eleinte a Művészeti Alkotások Nemzeti Vállalat, majd a Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapja, később a Képcsarnok Vállalat foglalkozott ezzel, majd 1954 április 1-én alakult meg a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Nagyváradi Ernő is itt helyezkedett el, de új felvételeket már nem készített. Régi fotóinak sokszorosítási jogát vásárolták meg tőle, felvételenként 5 forintért.
1956 őszétől egészen nyugdíjazásáig a Fővárosi Fotó Vállalat képeslap üzemében dolgozott. Életműve pótolhatatlan, kerek egészként maradt az utókorra.
